A másik, amit akár a szakemberek, akár a látásproblémákkal küzdők szemtengelyferdülésként emlegetnek, az a Rejtett kancsalság, vagy szaknyelven heterofória. Mivel olyan, hogy szemtengelyferdülés nincs, nézzük, mi a másik, amit szintén így emlegetnek. Szemünk természetes optikai rendszer. Azzal, hogy természetes, velejár az is, hogy a szemgolyóink a szemüregbe az estek túlnyomó részében nem úgy nőnek bele, hogy azok nyugalmi állapotban pontosan párhuzamos nézővonalat alkossanak. Azaz valami pici nézővonalbeli eltérése, kicsiny kancsalsága szinte mindenkinek van. Ezt a nézővonalbeli eltérést a szemmozgató izmainkkal tartjuk egyenesben. Azaz 100 emberből úgy 98 úgy használja együtt a szemeit, hogy kis rásegítő izommunka árán néz a jobb szem és a bal ugyanoda. Ez a rejtett kancsalság. Olyan, mint a kancsalság, csak nem látszik, mert a pici eltérést a szemizmaink helyreállítják. A folyamatos kompenzálgatás, izommunka itt is fejfájást, akár migrént is okozhat. Jellemző továbbá, hogy a folyamatos izommunka miatt fájó, fáradékony, gyakran karikás szemei vannak a rejtett kancsalsággal küzdő embereknek. A szemek nézővonalbeli eltéréseinek mindennapokat megkeserítő panaszaira ék alakú lencséket, un. prizmákat építhetünk a szemüveglencsébe. Ezek úgy tolják el a szembe jutó fény irányát, hogy ne kelljen izommunkával, idegrendszeri rásegítéssel együtt látnia a jobb és bal szemnek. Mint fent olvastad, szinte mindenkinek eltér valamilyen szinten a két szem nézővonala. Azonban az én meglátásom szerint csak akkor érdemes prizmát építeni a szemüvegbe, ha a nézővonalak helyrerakásából származóan panaszt okoz. A tapasztalatom az, hogy 100 emberből 98 – nak van ilyen látáshibája, azonban csak 2-5 embernek okoz ennek kompenzálása terhet, panaszokat a mindennapok során. Ha nincs panasz, nem teszi könnyebbé, kényelmesebbé az életet a rejtett kancsalság prizmákkal történő korrigálása, nem kell feleslegesen megdrágítani a szemüveget a prizmák beépítésének költségével.